Kiadás és nyomtatás az AutoCAD segítségével - hetedik 7

29.2 Grafikus ablakok a papírterületen

Automatikusan a papírtérben láthatóvá válik a modell térben rajzolt tárgyak készlete. Megjelenés esetén mindkét szóköz azonos, kivéve azt a tényt, hogy láthatóvá válik a nyomtatandó lap vázlata. Vagyis most a rajz határait határozza meg. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy körvonalazódik a rajzolás. Ha rákattintunk rá, vagy ha bármelyik ismert módszert választjuk, látni fogjuk, hogy bármilyen más objektumhoz hasonlóan fogantyúként jelenik meg. Ez azt jelentené, hogy a rajz vázlata viszont szerkeszthető objektum.
Az történik, hogy az objektum valójában egy nézetablak. Ezeket az ablakokat a modell megjelenítési területeiként definiálhatjuk a bemutatóból. Ezeket az ablakokat „lebegőnek” is nevezik, mert nemcsak alakjukat módosíthatjuk, hanem a papírtéren belüli helyzetüket is. Ezen a téren is tetszőleges számú lebegő vagy grafikus ablakot adhatunk hozzá, hogy olyan prezentációs hatásokat érjünk el, mint amilyet az Operaház előtt láttunk.
Ha két vagy több grafikus ablak van a papírtérben, akkor mindegyik a modelltől függetlenül különböző méreteket, perspektívákat és perspektívákat mutat be, függetlenül egymástól.

Új grafikus ablak létrehozásához a Prezentáció lap Grafikus bemutató Windows részének legördülő gombjának egyikét kell használnunk. Az Autocad korábbi verzióiban ezek a lehetőségek a Nézet lapon, a Grafikus ablak részben láthatók a videóban (és annak megfelelő kiegészítéseként). Mindenesetre észre fogod venni, hogy grafikus ablakot hozhatunk létre téglalap alakú, szabálytalan bemutatókkal, zárt vonalláncokkal vagy bármely más objektummal, például körrel vagy ellipszisszel.

Belül az újonnan létrehozott ablakok látjuk a képet, mint hajlandó akkori modell térben. Lehetőség van, hogy kiválassza nézetablakban, hogy nyújtson markolatok, amely lehetővé teszi számunkra, hogy ne csak mozgatni őket, hanem alkalmazni néhány eszközt fogószerkesztés általunk vizsgált fejezetben 19, mint korábban láttuk.
Lehetőségünk van egy prezentáció létrehozására egy alapértelmezett grafikus elrendezésből is. Ehhez a Mentett gombot ugyanabban a részben használjuk, és a párbeszédpanelen az Új ablakok lapot találjuk, ahol megtalálja a különböző munkamódosításokról szóló különböző rendelkezések listáját. Az ilyen hátrányok hátránya az, hogy minden esetben négyszögletes grafikus ablakok. Az elrendezés úgy zárul le, hogy a kurzorral jelzi az ablakok elfoglalási helyét.

Nyilvánvaló, hogy a grafikus ablakok létrehozása után ezzel a módszerrel még mindig lehet szerkeszteni, markolatok segítségével, átméretezve az egyes ablakokat, mozgatásával, törlésével stb.

Eddig azt láttuk, hogyan lehet létrehozni úszó ablakok, és még hogyan kell módosítani őket, azonban, hogy az ablak mindig mutatja a modell ugyanúgy, ezért most meg kell tanulni, hogyan kell módosítani a modell nézet a grafikus ablakban, és ha szükséges a modellhez.
Ha grafikus ablakot választunk ki, használhatjuk az állapotsor skálavezérlését. Ez egy pontos módszer arra, hogy meghatározza a rajz rajzát a papírterületen, fontos adatokat a rajz mezőben. Miután létrejött, immobilizálhatjuk a nézetet, hogy elkerüljük a véletlen módosításokat. Ez az opció az állapotsoron is elérhető, vagy a helyi menüben, amikor az ablakot kiválasztja, vagyis amikor megjelenik a markolat.

Nyilvánvalóan a legvalószínűbb, hogy nem csak az ablakon belüli rajz léptékét kell beállítani, és azt a nézetet kimerevíteni, hanem az ablak keretein belül is el kell tudnunk illeszteni, hogy kiemeljünk egy-egy részletet, vagy jobban középre állítsuk. 3D rajzok esetén szükség lehet egy izometrikus nézet használatára is, amely az Autocad programban előre beállított nézet egyike a grafikus ablakon belül. Ehhez használhatjuk a 13. fejezetben a 14. fejezetben és a XNUMX. fejezetben a Nézetekben látott összes nagyítási eszközt, de ezek érvénybe léptetéséhez először duplán kell kattintanunk a nézetablakban, ami „megnyitja” a nézetablakot. tér.

Ha egy nézetablak kiemelve így, akkor is szerkesztheti és módosíthatja a rajz modell helyet, de a valóságban nem ajánlott, hogy módosítsa a tervezés egy úszó nézetablakban, és végül ez egy nagyon korlátozott területen tekintetében a modell tér Igen.
Ehelyett az az előnye, rajz objektumok papírtérben lakóhellyel nem rendelkező modell térben, nem csak abban rejlik, hogy képes átalakítani ezeket a tárgyakat nézetablakban, de lehet hozzá munkánkban tárgyak, amelyek csak a tervek nyomtatásában, például dobozokban és keretekben.

29.3 Grafikus ablakok a modelltérben

Viewports is léteznek modell helyet, de a végén nem kell használni a nyomtatási tervezés, hanem egy további rajzeszköz, ezért néhány alapvető különbségek társaikkal papírtérnek.
Először is, a modelltér nézetablakai nem lebeghetnek, hanem csak „csempézhetők”, a „Nézetablakok” párbeszédablakban az egyik előre beállított elrendezéssel, amelyet az előző oldalakon bemutattunk. És még ebben az üzemmódban sem lehetséges az ablakok közötti távolság jelzése.
Mivel ezeknek az ablakoknak célja a rajz megkönnyítése, kattintson bármelyikre, hogy új objektumokat adhassunk a rajzhoz, ami azonnal megjelenik a többi ablakban. Ez természetesen nagyon hasznos az 3D rajzolásával összefüggésben, mivel minden egyes ablakunk eltérő nézettel rendelkezik.
A papírterület grafikai ablakaihoz képest egy másik különbség az, hogy kiválaszthatunk egy másik mozaikos grafikus ablakrendszert, és alkalmazhatjuk az aktív ablakra. Lássuk